38.rész.- :)

- Mi történt ?-kérdeztem rémültem.
- Háát...ön ismeri David Crowellt ?
- Ömm..persze..ismerem. Mi történt vele ?
- Rátaláltunk az utcán..ittas állaptban volt. És láttuk a telefonjában,hogy magával beszélt utoljára,és gondoltuk érte tudna jönni. 
- Hja..hát persze..máris indulok. Köszönöm,hogy értesítettek. Viszhall.
- Viszhall.

Jajj..ezt nemhiszem el..most nem elég az én bajom..most megyek anyáskodni a rendőrségre. Na mindegy is ..gyorsan felkaptam magamra valamit és elidultam a rendőrségre.
* Rendőrségen *
- Jónapot..David Crowellért jöttem.
- Itt van a jómadár.-nyomták a kezembe.
- Hé..héé csak lassan a testtel.
- Köszönöm.-mondtam,majd kimentünk és beültettem Davidet a kocsiba..amit kibéreltünk,még mikor idejöttünk.
- Te..te..szépp vagyyyy.
- Fogd be David.
- Ok.-csuklott.
Mikor visszaértünk az egyetemre leültettem Davidet a szobánkban és leöntöttem hideg vízzel.
- Naaaaaa.-kiabált.-jóólvagyok.
- Ajánlom is..és tööbbet ne igyad le magad totál részegre..mert nem megyek többet érted.
- Jójóó..csak ne ordibálj,mert a fejem darabokba esik szét.
- Jó..menj aludni. És kuss.

* 2 év múlva *
Hát igen..nagyon hamar eltelt ez a két év..most járom ki az utolsó évemet. Daviddel nagyon jóba vagyunk..ottvan még nekem Jess és Carly akik totál hülyék,de nagyon szeretem őket. Túl tettem magam Harryn..igen..még mindig hiányzik..nagyon szerettem őt..és még mindig szeretem őt..de annyira rosszul esett amit tett,hogy most valahogy nem tudok szóbaállni vele. A szivem azt diktálja,hogy menjek vissza hozzá..az agyam meg azt,hogy ne.
Az ágyam szélén ültem és gondolkodtam..még egy-két könnycsepp is legördült az arcomon..Bekapcsoltam a zenét..és itt is egy csomó szomorú szám ment.

Ezek alatt már nagyon sírtam...fájt ez az egész...bevallom..próbáltam úgy tenni,mintha nem érdekelne,de az elmúlt két év minden egyes napján rá gondoltam és arra,hogy mennyire hiányzik. :(
- Szia.-ült le mellém David.
- David..egyedül szeretnék lenni.
- Hiányzik ?
- Igen.
- Béküljetek ki.
- Nem..nem lehet,teis tudod,hogy mit csinált velem.
- De Hope..ha teis szereted,az azt jelenti,hogy együtt kell lennetek. Kérlek szépen béküljetek ki. Annyira rossz így látni téged..:(
- Annyira aranyos,hogy próbálsz segíteni..de ezen már nem lehet.
- Csak próbáld meg..legalább egyszer.
- Jó..de csak ha hazamentem.
- Rendben..most egyedül hagylak.
- Köszönöm.
Miután kiment..felmentem twitterre meg facebookra.
Twitter :
1 üzenet Harrytől :
" Szia..én nem kérem,hogy megbocsáss,én megértem,hogy most dühös vagy és nem akarsz rólam hallani. Tudom hogy nem hiszel nekem..de én nem akartam azt a csókot..témyleg. És tudom,hogy bármit moondok te most nem fogsz megbocsájtani..nagyon hiányzol..és bármennyire is szeretnélek visszakapni,tudom,hogy nem foglak visszakapni. Elrontottam..mindent..:( az életem romokban van és nemtudom,mit tegyek. Hope...kérlek érts meg..én azt a csókot nem akartam..és tudod jól,hogy szeretlek. Amúgyis..már két éve várom,hogy felhívj..és sajnálok mindent. Még egy éved van az egyetemen és én nagyon szeretném,ha a feleségem lennél..és te lennél a lány..az EGYETLEN. 
Mindennél jobban szeretlek..Millió csók. "

Végig sírtam az üzenetet..lehet,hogy túl durva voltam ?!..De az a csók..megtörtént..és..és nemtudom. Nagyon hiányzik..szeretem..tényleg. Mindenem szereti őt. Meg kell neki bocsájtanom..érzem.


... Lassan..eltelt ez az év is...vége az egyetemnnek..el semi hiszem..VÉGE. ma haza megyek.
Diplomaosztó után:
- Sziasztok..nagyon jó volt veletek és nagyon szeretlek titeket.-öleltem meg a barátaimat.
- Hiányozni fogsz nekünk.-mondta Jess
- Ti is nekem.
- Hope gyere ide..-mondta David.
- Ez a tiéd.-nyújtott egy nyakláncot a kezembe.-ha ez rajtad van,mindig jussak eszedbe.
- Óh..köszönöm.
 Ezek után kimentem a vonatállomásra,ahol különös meglepetésben volt részem...