25.rész.-Örömhír.

Az orvos még beszélt a többiekkel,és mikor indulni akart,megszólítottam.
- Doktorúr..biztos,hogy nem fog emlékezni ?
- Nem..ez nem 100%százalékosan biztos. Arra kérném önöket,hogy menjenek haza, és ha meg lehet látogatni a beteget,akkor mindenképpen szólunk. Mikor látogatás van..egyenként menjenek be hozzá..és meglátjuk,hogy emlékszik-e valakire ? Hogyha igen..akkor úton van a gyógyulás felé..de még meg kell műtenünk egyszer. Hogyha viszont nem emlékszik önökre..akkor sajnos arra kérnék mindenkit,hogy ne látogassák..mert bármikor idegösszeroppaanást kaphat. De most menjenek haza.
- Rendben,de ha bármi van..ha csak kinyitja a szemét,vagy ha csak megmozdul..szóljanak..kérem..és vigyázzanak rá.
- Vigyázunk,ne féljen.
*Harry szemszöge*
Miután hazamentünk egyszerűen nem bírtam magammal..Érezni akartam az illatát..megakartam érinteni őt. Vissza akartam kapni.
- A rohaadt életbe..-ordított és sírt Zayn.-Ha valami baja lesz..én..én nem bocsájtom meg magamnak..Nem hiszem el..-sírt tovább.
Én nem tudtam mit mondani..leültem a kanapéra és tö9bb mint 3 órán át bambultam ki a fejemből és zokogtam. A srácok ugyanolyan csendbe voltaak. Zayn egy sarokban ült és zokogott. Louis egy széken ülve bámult ki az ablakon. Liam engem vígasztalt..több kevesebb sikerrel. És Niall pedig a konyhapulton ült és egy szendvicset akart épp enni..de erakta és eltolta magától.
- Nekem ez nem megy !-állt fel.- Szóljunk a szüleinek.
Niall felhívta őket,de nem vették fel a telefont.
Pár perc múlva megjött Hannah és Jessie..akik éppen a meglepetés bulit szervezték..ami Californiába lett volna egy gyönyörű helyen..és ezt is titkoltuk Hope elől.
- Sziasztok srácok.-jöttek be mosolyogva.-minden kész van holnapután BULII ! Veletek meg mi a fészkes fene történt ?-kérdezte Hannah.
Mi nem válaszoltunk.
- Hahóóó...veletek beszélünk.-hadonásztak a fejünk fölött.
- Mi lenne ha most az egyszer válaszolnátok ?
- Hope..-csuklott el a hangja Liamnek.
- Mi van Hope-al.-fehéredett ki Jessie és Hannah egyszerre.
Erre megint nem válaszoltunk.
- Mi van Hope-al ? Utoljára kérdem szépen..mi van a barátnőmmel..? Ne szórakozzatok velem,mert kajak bedúrvulok..mi van Hope-al ?
Megint semmi. Hannah felszaladt Hope szobákába,majd ugyanolyan gyrosan lejött.
- Hol a retkes szent életbe van ?-ordibált.
- Kórházban.-mondta Liam.
- Mivaaaaaaaaaaaaan ?-tágultak ki a pupillái.
- Késő van már.-mondta Louis
- Hajnali négy van mondjátok már el,hogy mi történt.
- A szomszéd..legalábbis azt hiszem,hogy a szomszéd..-mondtam.-Vagyis nemtudom,hogy mi történt..de Hope-ot a földön találtam meg. És az orvos azt mondta,hogy lehet,hogy egyikünkre sem fog emlékezni..
- Mivaaaaan ?-zokogott Jessie. Hanah meg nem hitt a füleinek,falfehér volt és lemeredt.
- És miért ment el Hope az utcára ma ilyen későn ?
- Hosszú történet.-mondta Niall.
- Nem érdekel,hogy milyen hosszú..de nekem tudnom kell.
Elmondtuk nekik,majd mindenki elhalgatott.
Egyszercsak arra lettem figyelmes,hogy Hannah kirohan a házból..mi utána mentünk. 
Hannah elkezdte verni a szomszéd ajtaját és kiabáált.
- Nyiiiissa kiiii ! Nyissa ki maga idegbeteg állat ! Nyissa ki vagy betöröm ezt a rohadt ajtót.-ordibált,mikor egy hölgy nyitotta ki.
- Mi a baj ?
- A férje...az a baj !
- Tessék ?
- A férje egy pszihopata hülye vadállat. A barátnőm miatta van kórházba..
- Hogy mivan ?-kerekedtek ki a nő szemei.- Menj vissza aludni..és ne beszélj így a férjemről.-majd rácsapta az ajtót.

... Eltelt 1 nap és az orvos nem hívott minket. Holnap van Hope szülinapja.:( nagyon rossz..hogy semmi hír felőle. Mindenki csendbe volt az elmúlt 1 napban. Épp a kanapén ültem,mikor az orvos hívott.
- Haló..? Doktorúr..mi van Hope-al ?
- Felébredt..Kérem jöjjenek be.-mondta elég vidám hangon.
- Máris ott vagyunk.
 Gyorsan elkészültünk,majd bementünk a kórházba. Az orvos,már várt minket.
- Hol van ?-kérdeztem és a szívem majd kiugrott a helyéről,úgy dopbogott.
- Először maga jöjjön be.
Bevitt a szerelmemhez aki épp aludt. Miután az orvos kiment én megfogtam Hope kezét ,mikor éreztem,hogy megszorítja.
- Hope ?-mosolyogtam.
Kinyitotta a szemét,majd megszólalt:
- Harry !..
Egyszerűen nem hittem a fülemnek..emlékezett rám..tudja ki vagyok..El sem hiszem. Ez életem legszebb pillanata..

Naháát..meghoztam ezt a részt is..na ez elég lapos lett..dehááátt.:/ most csak ennyit tudtam. Puszi mindenkinek xx